Kevés film van, amely után az ember nem azonnal indul a kijárat felé, amikor felgyulladnak a fények a moziban. A 28 Years Later pontosan ilyen élmény. A vetítés végén a nézők közül sokan még percekig csak ültek a székükben, mintha idő kellett volna ahhoz, hogy újra visszatérjenek a valóságba.
A legendás zombifilm-univerzum új fejezete ismét Danny Boyle rendezésében készült, aki annak idején a kultikus 28 Days Later filmmel teljesen új irányba vitte a műfajt. Az új történet évtizedekkel a Rage-vírus pusztítása után játszódik, amikor a világ már nemcsak romokban hever – hanem teljesen átalakult.
Az emberiség maradéka elszigetelt közösségekben él, miközben a fertőzöttek továbbra is a világban kóborolnak. De ami igazán nyugtalanító: a vírus és a fertőzöttek is változtak.
Alfie Williams: egy fiú, aki már az apokalipszisben nőtt fel
A történet középpontjában Spike áll, akit a fiatal Alfie Williams alakít. Spike generációja már egy olyan világban nő fel, ahol a civilizáció csak emlék.
A karakter különlegessége, hogy egyszerre gyermeki és meglepően érett. A film során Spike kénytelen megtapasztalni, milyen az, amikor a túlélés valóban az élet és halál kérdése.
A jelenetek nagy része az ő szemszögén keresztül mutatja be a világot, és ettől a film sokkal személyesebb és nyomasztóbb lesz.
Jodie Comer: egy anya, aki bármit megtenne a családjáért
A film egyik legerősebb alakítása Jodie Comer nevéhez fűződik, aki Isla szerepében jelenik meg.
Isla egy anya, aki egy szétesett világban próbálja megvédeni a családját. Comer játéka egyszerre törékeny és elképesztően erős: a karakter folyamatosan a túlélés és az érzelmi összeomlás határán egyensúlyoz.
A színésznő korábban is bizonyította tehetségét a Killing Eve sorozatban, de ebben a filmben egészen más oldalát mutatja meg.
Aaron Taylor-Johnson: a kemény túlélő
Spike apját, Jamie karakterét Aaron Taylor‑Johnson alakítja. A figura egy tapasztalt túlélő, aki már túl sokszor látta a világ legrosszabb arcát.
Jamie kemény, sokszor rideg döntéseket hoz, mert tudja, hogy az új világban az érzelmek gyakran luxusnak számítanak.
Aaron Taylor-Johnson karaktere adja a film egyik legfeszültebb családi konfliktusát is, hiszen a fiú és az apa egészen másképp látja a világot.
Ralph Fiennes: a rejtélyes tudós
A film egyik legkülönösebb figurája Dr. Ian Kelson, akit Ralph Fiennes alakít.
Kelson egy tudós, aki a vírus természetét próbálja megérteni – és talán kontrollálni is. Fiennes karaktere egyszerre tűnik megmentőnek és potenciális veszélynek.
A jelenetei gyakran filozófiai kérdéseket vetnek fel: vajon az emberiség képes-e újrakezdeni, vagy már túl messzire jutottunk a pusztulás útján.
Jack O’Connell és a túlélők világa
A filmben Jack O'Connell is fontos szerepet kap Jimmy Crystal karakterében, aki a posztapokaliptikus társadalom egyik veszélyes alakja.
A világban különböző túlélő csoportok alakultak ki, és Jimmy ezek közül az egyik legkiszámíthatatlanabb vezetője.
A filmben feltűnik még több érdekes karakter is:
-
Erin Kellyman
-
Emma Laird
-
Edvin Ryding
-
Chi Lewis-Parry
Ők mind egy-egy túlélő közösség tagjai, akik különböző módon próbálnak alkalmazkodni az új világhoz.
Miért ilyen nyomasztó ez a film?
A 28 évvel később nemcsak a fertőzöttek miatt félelmetes. A film igazi ereje abban rejlik, hogy bemutatja, hogyan változik meg az emberi természet egy összeomlott világban.
A csendes jelenetek legalább olyan feszültek, mint az akciók. A kamera gyakran közel marad a szereplők arcához, és ettől minden döntés személyesnek és súlyosnak érződik.
Danny Boyle rendezése egyszerre nyers és költői: a romos tájak, az üres városok és a váratlan támadások olyan atmoszférát teremtenek, amelyből nehéz kiszakadni.
Egy zombifilm, ami még a vetítés után is velünk marad
A 28 Years Later nem egy klasszikus popcorn-horror. Ez egy olyan film, amely a félelem mellett az emberi kapcsolatokról, a családról és a túlélés morális dilemmáiról is szól.
Talán ezért történt meg az a ritka pillanat a vetítés végén: amikor a fények felgyulladtak, sok néző még percekig csak ült a helyén.
Nem azért, mert nem tudta, hogy vége van a filmnek.
Hanem azért, mert kellett egy kis idő, hogy kiszakadjon abból a világból, amelyet Danny Boyle a vászonra teremtett.











